Mindenki tudja, hogy a Manchester United
egyik legfőbb szponzora a török nemzeti légitársaság. A cím viszont most nem
erre vonatkozik. A tegnapi Real elleni mérkőzést nagyban befolyásolta, egy
török nemzetiségű játékvezető: Cuneyt Cakir. Mondhatjuk: Az ő közreműködésének
köszönhető, hogy elszálltak a reményeink. De kezdjük az elején…

A mérkőzés előtt egy Real szurkoló kérdezte tőlem: "Vajon a United átadja e a területet a Madridnak hazai pályán?" Én erre azt válszoltam: "Szerintem, nem."
Aztán
Ferguson rámcáfolt. Mivel a mérkőzés elkezdése előtt is mi voltunk, úgymond
előnyösebb helyzetben, ezért a „Boss” egy nagyon jó taktikát talált ki. És
véleményem szerint, ez az elgondolás nagyon szépen fel is lett építve, egészen
a piros lapig. Bekkeltünk? Lehet! De én ezt máshogy közelíteném meg. Tudatosan
adtuk át a területet a vendégeinknek, és nagyon szépen védekeztük le az üres
területeket is. Sem Ronaldo, sem Özil, sem pedig Xabi Alonso nem tudott
túlságosan kreatívan labdákat osztani, mert egyszerűen nem volt kinek. És
látszódott, hogy Mourinho sem tudott mit lépni erre a felállásra. De még ezzel
együtt is, nekünk voltak nagyobb helyzeteink. Gondoljunk csak Vidic kapufájára,
vagy Giggs mesterien külsővel áttekert labdája utáni helyzetre. Ha ott Robin
Van Persie labdája eljut középre Naniig... De nem jutott, és mint tudjuk a
sportban nincsen „ha” és „volna”. Egész első félidőben így telt a játék. Majd elérkeztünk
a második játékrészhez.
Amelyet,
jobban nem is kezdődhetett volna. Egy tetszetős támadás után, nagy szerencsével
– Ramos öngóljával – megszereztük a vezetést. Ekkor már nagyban elkezdtem
reménykedni, hiszen Ferguson meccs előtt elképzelt taktikája bejött, innen
pedig sokat nem kellett volna rajta változtatni. De eljutottunk az 55. percig,
amikor Evra szabadított fel a kapunknál Nani pedig elindult erre a labdára. Végigkövette
a labda mozgását, majd megpróbálkozott egy légstoppal. De hirtelen ott termett
a Real védője Arbeloa – aki véleményem szerint a leggyengébb madridi játékos,
nem csak ebben a csapatban, de a Real történelmében összességében – akivel „karambolozott”
a portugál. Egyből az esetnél a bíró semmit nem ítélt. Majd ápolással eltelt
egy kis idő és jött a meglepetés: PIROS. Most kérdezem én, ha a játékvezető,
aki kb. 10 m-re állt az esettől, egyből nem tudta eldönteni, hogy ki akarja
állítani a játékost? Elhiszem, hogy valamit mondott neki a partjelző, de ha ő
látta az esetet, és először nem ítélte meg a kiállítást, akkor mivel lehetett
meggyőzni? A lényegen nem változtat, hiszen amit a bíró megítél, az úgy van. De
döntően belenyúlt ezzel a mérkőzésbe, illetve a továbbjutásba egyaránt. Lehet,
hogy Rafael kezét érte a labda, és tizenegyest kellett volna ítélni, de nekünk
is járt volna minimum két db. büntető, ha már itt járunk. Egy szimpla kérdés:
Ha egy kapus a játékost öklözi fejen az ötösön kívül, és már ez a játékos akkor
elfejelte a labdát, akkor az, miért nem büntető? Ugyanolyan, mint a kezezés a
tizenhatoson belül, sőt… Vagy a végén, Ramos megmozdulása. Feleslegesen nem
filózok ezen. Nem fogom szidni a Real Madridot – nem a szívem csücske ez tény –
mert ezt az összecsapást Cakir döntötte el, és ebben azt hiszem
megállapodhatunk.
Összefoglalva:
Én büszke vagyok a csapatomra, büszke vagyok Fergusonra, mert egy nagyon jó
taktikát dolgozott ki erre a meccsre, amelyet a fiúk 55 percig nagyon szépen be
is tartottak. És büszke vagyok Ryan Giggsre legfőképpen, aki a 40. életévében
és az 1000. meccsén csúszott, mászott és mindent megtett a sikerért, csak úgy,
ahogy az egész alakulat. Mert ez tényleg United volt tegnap este. Egészen 55
percig, amikor az egység megbomlott. De meg kell mutatnia ennek a csapatnak,
hogy van benne annyi, hogy ezek után is elhódítja a bajnokságot illetve behúzza
az FA kupát. Jövőre pedig ismét megmérettetés a Bajnokok Ligájában. És, bár
idén sikerült átugranunk a csoportban egy török ellenfelet, mégis "Törökország jelentette”
a végállomást. Tisztelt Cakir úr: Angliában, és főleg Manchesterben, többet nem
kérünk a ténykedéséből… Glory, Glory
Gozsi

Egy igazi United drukker szemszögéből olvashattunk egy remek cikket. Teljes mértékben egyetértek. Ne a bírót szidjuk, ne a Madridot utáljuk, hanem a saját favoritunknak szurkoljunk!
VálaszTörlésGlory, Glory Man United!
köszi :). ha gondolod, van egy Giggsről is, az tegnapi bejegyzés, hátha az is elnyeri a tetszésed :)
Törlés