Mit
is írjak erről a találkozóról?:
-
Kezdünk hozzászokni?
-
Ezért a nagy összetartások?
-
EB? Ezért?
Vagy,
a legnagyobb közhely, amelyet ilyenkor el lehet sütni: „Idény eleji forma, a
játékosok még nem szoktak össze, mivel új szövetségi kapitány gondolatai
alapján kell játszani…” Mind, mind ismerős már ez nekünk. De legalább egyszer
beszélhetnénk úgy a csapatról, hogy:
-
Igen, ezek a srácok most aztán odatették
magukat. Esélyesként indulnak a selejtezőcsoportban is. Érdemes kijárni értük…
De
nem… Persze, messze menő következtetést nem lehet levonni egy felkészülési találkozó
után. De mindannyian tudjuk, hogy ha ismét csapatépítésre várunk, akkor sohasem
lesz itt foci. Mert minden kapitánynak megvan a saját elképzelése
blablablablabla... Én Pinyő kapitánynál mondjuk nem sokat látok ebből. Őszintén szólva, a mai kezdőt sem
tudtam hova rakni. Kinevezése óta mást sem hallunk, csak hogy az összetartásos
agymenése milyen fontos is. Illetve meg van sértve, ha a csapatok nem engedik
el játékosaikat ezekre. Érdekes módon a világon sehol nincs szükség ilyenre,
csak itt. Nem tudok okosakat írni, hiszen én már kezdek belefáradni abba, hogy
mindig adjunk esélyt, mert ez a csapat igen is megérdemli. Adódhat a kérdés:
Mivel?
A
bukaresti rémálommal? Esetleg az amszterdami „nyócegyezéssel”? És igen, én
menjek a büdös picsába amiért szívesebben látnék egy Gyömbért mondjuk Koman
vagy Sándor helyett a pályán. Leandro középső védő? Komolyan? Rudolf kezdőben?
És még sorolhatnám.
Nem
írok semmi többet, mert ismét a keserűséggel átitatott szánalmat érzem a csapat
irányába. Mindig a szurkolók legyenek azok, akik keserűek napokig? Grosics Gyula
szavait használva, nem ti tisztelitek meg a közönséget azzal, hogy játszatok,
hanem nektek kéne megtisztelve érezni magatokat ha kiléptek a gyepre a nemzeti
mezben. Tarthatunk itt össze, mondhatunk okos dolgokat meccs után, amire rá
lehet fogni a vereséget. Sőt, még reménykedni is lehet, hogy a magyar foci
eléri majd a fényt a sötét alagút végén. De az igazság az, hogy úgy néz ki az
alagút vége egyre messzebb van és a végén is csak a sötét éjszaka vár a
válogatottra. Sajnos. Azért tartsatok össze még a következő hetekben is,
legfőképpen NB2-es játékosokkal, mert annak van értelme. Tudod mit kedves
magyar foci? Megértem Huszti Szabolcs döntését – ezért sokan nem fognak
szeretni - , hogy nem bohóckodik itt focit imitálva, hanem inkább hétről-hétre
valóban labdarúgást játszik Németországban.
Azért
nem szeretnék ilyen sorokat írni majd szeptemberben is, amikor elkezdődik a
selejtező. Tehát marad az, ami eddig, amit még ez a csapat sem tud kiűzni egy
szurkolóból sem…
…
a REMÉNY.
-gozsi-

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése